feb 14, 2020
4 Views
0 0

Varga határozott üzeneteket küldött a forint árfolyamáról

Written by

A ma reggeli GDP-adatokat kommentáló rövid pénzügyminisztériumi sajtótájékoztatón (amin 4%-ról 3,5%-ra vágták az idei növekedési előrejelzést) Varga Mihály azt is mondta a Reuters tudósítása szerint, hogy stabil és kiszámítható forintárfolyamra van szükség. Ezzel gyakorlatilag megismételte például a múlt szeptember eleji üzenetét, amikor 332 körül új történelmi mélypontra bukott a forint. Az üzenetre Matolcsy György jegybankelnök pár napon belül válaszcikket írt, amiben keményen nekiment a pénzügyminiszternek.

Matolcsy György akkor azzal vádolta Varga Mihályt, hogy ezek szerint neki van árfolyamcélja és ha már van, akkor miért nem érte el azt az elmúlt években. Azt a kérdést is feltette neki, hogy mit akarna tenni Varga az árfolyamcél elérése érdekében. Azt is hangsúlyozta Matolcsy, hogy Vargával szemben az MNB-nek nincs árfolyamcélja, csak a törvényileg előírt 3%-os inflációs cél elérésére koncentrál a jegybank.A tegnap reggeli januári adat szerint 4,7%-ra ugrott az infláció, 7 éves csúcsot jelent ez, és így jócskán kilépett az infláció a 3%-os cél körül meghatározott +/-1%-pontos toleranciasávból is. Nagy Márton MNB-alelnök egyébként a Portfolio-nak nyilatkozva azt mondta tegnap: előrejelzésük szerint februárban 4,2%-ra, márciusban pedig 3,7%-ra csökken majd az éves alapú infláció, így gyorsan visszatér majd a toleranciasávba.

Varga egyébként még a sajtótájékoztatót megelőzően reggel a TV2 Mokka műsorában azt is mondta az MTI tudósítása szerint, hogy bár az államadósság devizaaránya 20% alá csökkent mostanra, így a forint árfolyamának a változása kisebb mértékben érinti az államadósság törlesztését, de

tény, hogy az a 20 százalék is “fáj azért még” – emelte ki.

Ez azért árnyalja azt a képet, amit a tegnapi Kormányinfón Gulyás Gergely mondott, miszerint nem igazán központi kérdés már a forint árfolyama, mivel az árfolyamkockázattól amilyen mértékben csak lehetett, mentesítették a magyar polgárokat, és az államadósság esetében is csökkent a deviza jelentősége, itt is sokkal jobban állunk – mondta.

A tv-műsorban egyébként Varga Mihály további érdekes üzeneteket is mondott: 

  • Meglepetés volt a januári magas infláció, amelynek mértékére 2010 óta nem volt példa. Ez leginkább az üzemanyag és az élelmiszerárakat érintette, amelyek közül az előbbire nem sok ráhatása van a magyar kormánynak, hiszen a világpiaci eseményektől függ. Az élelmiszeráraknál pedig azt tapasztalták, hogy a sertéshús árának változása – a sertéspestis miatt – döntő mértékben befolyásolta az áremelkedést.
  • Az államadósságra kitérve elmondta, hogy a 2010-es 83%-ról tavaly év végére a GDP 66%-ára sikerült csökkenteni az adósságrátát, “tehát egyre jobban közeledünk ahhoz a bűvös 60 százalékhoz, amit az euró bevezetésének a kritériumának tartanak” – fűzte hozzá. Ez a jelzés azért érdekes, mert az euróbevezetés témája szintén nem központi kérdés ma Magyarországon, a jegybank minap frissített euróbevezetési kritériumai alapján még távolabb áll az ország ettől.
  • A GDP-növekedési adat kapcsán azt mondta: az export és a hazai fogyasztás bővülése járul hozzá leginkább a növekedéshez és cáfolta, hogy csak az uniós források növelnék a magyar gazdaságot. Ha ez így lenne, akkor valószínűleg minden kelet-közép-európai ország gazdasága nagyjából hasonló mértékben növekedne. Ehhez képest Lengyelország gazdasága kicsit több mint 4 százalékkal nőtt tavaly, Szlovákiáé és Csehországé 2 és 2,5 százalék között, míg Magyarországé 5 százalék körül.
  • “Ez azt mutatja, hogy persze, az uniós támogatások is segítenek nekünk, de lennie kell valami más dolognak is, ami ezt a gazdasági növekedést viszi. Ez szerintem alapvetően az a kormányzati gazdaságpolitika, amely a munkahelyteremtésre fókuszál” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, megpróbálnak minél több olyan beruházást létrehozni, amelyen keresztül a magyar gazdaság növekedése egyrészt munkahely tekintetében szélesebb, másrészt pedig nemcsak egy ágazat húzza, hanem több.
  • Rámutatott, ma 4,5 millió ember dolgozik az országban és a járműipar mellett a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az építőipar is hozzájárul a gazdaság növekedéséhez. Varga Mihály szerint két nagy terület van, amely a növekedésben jelentős szerepet játszik: az egyik az export, amelynek forgalma 100 milliárd euró évente, a másik pedig a hazai fogyasztás növekedése, amely évente 5-6 százalékkal bővül.
  • A műsorban kitértek arra is, felmerül, hogy csökkenteni kellene a társasági adó mértékét. Varga Mihály hangsúlyozta, ez az a terület, ahol adócsökkentéssel ösztönözni lehetne a gazdaságot. A helyi iparűzési adóból származó bevétel 827 milliárd forint volt tavaly, a társasági adóból pedig körülbelül 300 milliárd folyt be. “Tehát azt tudom mondani, hogy a kormány a maga részéről a házi feladatot elvégezte és csökkentette az adók mértékét. Ahol a versenyképességet lehet még esetleg javítani, az a helyi iparűzési adó területe, hiszen ez egy nagyon jelentős teher a kis- és középvállalkozásokon” – mondta.

Címlapkép forrása: MTI Fotó, Koszticsák Szilárd

(Visited 1 times, 1 visits today)
Article Tags:
Article Categories:
portfolio.hu
banner

Leave a Comment