jan 22, 2020
34 Views
0 0

Hiába volt itt annyi tűz, mintha senki nem készült volna rá

Written by

Az összes kocsmában mindenki erről beszél, bármelyik asztaltársaságtól ezt lehet hallani. Magatehetetlen világvége hangulat van

– mondta az Indexnek egy olvasónk, Orsi Melbourne-ből az Ausztráliát hónapok óta sújtó tűzvészről. Több mint 100 ezer négyzetkilométeren lepték el lángok a kontinenst – ez többszöröse mind a 2018-as kaliforniai tűzvész területének, mind az amazóniai esőerdőkben tavaly felcsapó lángoknak. Eddig már egymilliárd állat és legalább 29 ember halt meg a tűzvészben, és közel kétezer otthon semmisült meg november óta.

Mi jöhet ezután? Valószínűleg nem fékezhető meg emberi erővel a jelenség, és enyhíteni is csak a természet tud rajta azzal, ha néhány napra esőt hoz a tűzvész sújtotta területeken. Az északkeleti részekre a múlt hét végén heves esőzések érkeztek, ezért viszont már az áradások is problémát jelentenek. Közben pedig január-február fordulójára várják az eddigi legszárazabb és legmelegebb nyár betetőzését.

A bozóttüzek miatt komoly politikai vita is kirobbant az országban:

míg a kormányzó jobboldal a zöldeket tette felelőssé a tűzesetekért, a baloldal szerint a szénipart védő kormány nem értette meg a klímaváltozás problémáját. Miközben egy, az akkori ausztrál kormánynak készült jelentés már 2008-ban előre jelezte, mi várható idén télen.

Negyvennyolc fok, extrém szárazság

Korábban írtunk arról, miért alakult ki ilyen súlyos tűzvész a kontinensen:

  • az egyik ok az erős oszcilláció, ami miatt a nagyobb nyugati szelek dél felé sodródtak, így az óceánt érintik a szárazföldek helyett;
  • a másik ok pedig az indiai-óceáni dipólus, ami miatt még kevesebb csapadék éri Ausztráliát.

A két jelenség egyszerre erősödött fel az utóbbi hetekben, ez pedig nem tekinthető a kutatók szerint kizárólagosan a klímaváltozás következményének. Több évtizedes jelenség mind a dipólus, mind az oszcilláció is, bozóttüzek pedig minden nyáron, több héten keresztül égnek szerte a kontinensen.

A globális klímaváltozásnak azonban nagy szerepe van abban, hogy a bozóttüzek gyakoribbá, intenzívebbé, és pusztítóbbá váltak,

az idei szezon ugyanis nagyon hamar, már augusztusban beindult. A szárazság és a csapadékhiány pedig extrém méreteket öltött, a rendszeres mérések kezdete óta nem hullott ilyen kevés eső, mint az idei szezonban. Az aszály 2017 óta tart, ez már a harmadik száraz nyár egymás után Ausztráliában.

Bozóttüzek az utóbbi 72 órában Ausztráliában 2020. január 20-i térképen

Bozóttüzek az utóbbi 72 órában Ausztráliában 2020. január 20-i térképen

Fotó: screenshot / Landgate MyFireWatch

A kialakult bozóttüzek saját időjárást generáltak, ezért a hőmérséklet néhol eléri a 48 fokot is napközben, a veszélyeztetett fajoknak otthont adó Kenguru-szigeten pedig tűztornádót is filmeztek. A tüzek füstje nem csak a kontinenst, de a szomszédos Új-Zélandot is beborította, hatalmas vörös és narancssárga füstfelhőket sodorva kelet felé – ezek pedig mostanra elérték a Csendes-óceán túlpartját, Chilét is. 

A gyerekszobákban is állt a füst

Egy ekkora tűzvészt még kontrollált bozótégetésekkel sem lehetett volna megelőzni, legalábbis a Guardiannek nyilatkozó tűzoltók és szakértők szerint, ugyanis nem volt elég forrás arra, hogy minden érintett területen el tudják végezni azokat. Sőt, egyes területeken egyáltalán nem lehetett volna megindítani ezeket a tüzeket a szárazság miatt. Mindenesetre egy egykori mentős, Greg Mullins elmondása szerint a korábbi évekhez képest több területen hajtottak végre előzetes bozótirtásokat, mindhiába: több olyan helyre is eljutott a tűzvész, ahol már megtisztították a terepet kontrollált tüzekkel.

Az új-dél-walesi kormányzat a tüzek miatt többször rendkívüli állapotot hirdetett, az állam kormányzója pedig a házak védhetetlenségére hivatkozva kiadta a jelszót:

HA EL TUDSZ INDULNI, MENNED KELL! 

Január közepén 140 ezer lakos és több tízezer turista indult útnak nyugat felé, emiatt több helyen is telítettek lettek a kivezető utak, és akadozott az üzemanyag-ellátás is. 

„Nemrég még csak beszéltünk a klímavészhelyzetről, ma pedig már ebben élünk” – mondta a Guardiannek Sarah Mollard, az új-dél-walesi Port Macquarie körzeti orvosa – „Elképesztően felkavaró volt látni azt, hogy a kék ég pár óra alatt vörösbe fordult.” Mint mondta, a füst bejutott a házába is, emiatt pedig a gyerekeit sem érzi otthon biztonságban.

Mintha senki nem tudná, mit kezdjen

Megkerestünk több Ausztráliában élő magyart is, Elizabeth a délkeleti Victoria államból írt nekünk: „Mi most mennénk kempingezni, de nem tudjuk, hogy menjünk-e, mert pillanatok alatt minden lángba borulhat körülötted. Majdnem mindenkinek megvan az az app, hogy »fires near me«, és azt figyeli. Sydneyben hetek óta meg lehet fulladni a füsttől, az se kellemes.” Mint mondta, nem csak Új-Dél-Walesben, de Victoria államban is van tűz: „Ez a félelmetes, hogy gyakorlatilag bárhol, bármelyik pillanatban lehet, és szerintem egy nagy része gyújtogatás vagy gondatlanság. Vannak beteg emberek, akik ezt élvezik.”

Orsi pedig Melbourne-ből azt írta: „Adománygyűjtő központok vannak, ahova alapcikkeket lehet bevinni, pl. maszkokat. Önkéntes tűzoltók vannak, segélyvonalakon lehet önkénteskedni, állatmenhelyek kérnek kötszert. A legszomorúbb talán az, hogy mintha senki nem tudná, hogy mit kezdjen, hiába volt itt már annyi tűz és valamennyire ez természetes is.

Szinte mindenkinek van ilyen-olyan tüzes sztorija, valahogy mintha mégse lenne senki felkészülve rá.”

Hasonló helyzetről számolt be Elizabeth is: „Röhej, hogy a tűzoltást nagyjából önkéntesek végzik, nincs igazi szervezett válasz egy ilyen helyzetre.” Holott egy jelentés már 2008-ban tájékoztatta az ausztrál kormányt arról, hogy a 2019-2020 nyári erdőtűzszezon a megszokottnál sokkal hamarabb fog kezdődni, és súlyosabb tűzeseteket okoz majd a korábbi évekhez képest. A tizenegy évvel ezelőtti jelentés kimondta azt is, hogy a tűzszezonok a klímaváltozás hatására lesznek súlyosabbak – ezt a mostani kormány viszont sokáig nem ismerte el.

Klímavédelem

A válságos helyzettel az ausztrál kormány annyira nem tudott mit kezdeni, hogy Scott Morrison miniszterelnököt simán elengedték a katasztrófa közepén Hawaiira egy családi nyaralásra. Az imázsromboló lépést Morrison azzal indokolta, hogy 2020 első felében a különböző külföldi útjai miatt nem lett volna máskor lehetősége elutazni, végül azonban bocsánatot kért, és hazautazott helyrehozni a PR-katasztrófát. Nem sok sikerrel, a tűzvész sújtotta területek lakói ugyanis nem fogadták szívélyesen a kormányfőt:

„Takarodjon, és bassza meg!”

– üzente egy tűzoltó Morrisonnak, egy falulátogatás során pedig a helyi lakosok egyszerűen idiótának nevezték a kormányfőt, akivel többen kezet sem akartak fogni.

Morrisont sokan bírálták a klímapolitikája miatt is: bár az ausztrál kormány már korábban is elismerte, hogy az éghajlatváltozás egy létező jelenség, igyekeztek tagadni azt, hogy annak köze lenne az emberi tevékenységhez. Ráadásul az elmúlt években a kormányzó jobboldali Liberálisok több olyan intézkedést is hoztak, amivel felpörgették az ausztrál szénipart – például 2013-ban eltörölték a szénre kivetett adót.

Ezzel elmondásuk szerint az ország széniparát akarTák megvédeni, Ausztrália ugyanis a világ egyik legnagyobb szénexportőre,

a globális forgalom több mint harmadát ők teszik ki. Bár a szénbányászat az ausztrál munkahelyek mindössze 0,4 százalékáért felelős, és az ország GDP-jének csak 2,2 százalékát állítja elő, a szénipari lobbi nagyon jó kapcsolatot ápol a politikával. Még az ellenzéki ausztrál Munkáspárt is többször támogatóan nyilatkozott a szénbányászatról, a kormány pedig tavaly fogadta el a világ legnagyobb bányájáról szóló építkezés terveit.

Ausztrália a szénipart támogató intézkedéseivel viszont aláássa a párizsi klímaegyezményben kitűzött kibocsátás-csökkentési vállalásait, írja az ENSZ jelentése. Tíz év múlva ugyanis az ígért 26-28 százalék helyett mindössze 16 százalékkal lesz kisebb a kibocsátás a 2005-ös értékekhez képest az előrejelzések szerint. A kormány viszont nem hátrál, sőt: Brazíliával és Szaúd-Arábiával együtt vétóztak meg nemrég egy előterjesztést az ENSZ-ben a szénbányászat korlátozásáról.

Mindenki a másik oldalt vádolja, feleslegesen

A tűzesetek pedig „klímaháborút” gerjesztettek az ausztrál közéletben: a zöld aktivisták egyre radikálisabb módszerekkel tüntetnek a kormány politikája ellen, rengetegen vonatokhoz láncolják, vagy utakhoz ragasztják magukat, egy aktivistacsoport pedig blokád alá helyezett egy szénnel foglalkozó konferenciát. Az aktivisták szerint bár évtizedekig lobbiztak szigorúbb klímavédelmi szabályokért, sehova sem jutottak, így – az Extinction Rebellion akcióihoz hasonlóan – utcai politizálásba kezdtek.

Morrison miniszterelnök aggasztónak nevezte a „progresszív politika legújabb jelenségeit”, amivel szemben a kormány bírságokkal és a katonaság bevetésével lépett fel. Morrison egyik elődje, Tony Abbott egykori miniszterelnök pedig egyenesen úgy nyilatkozott, hogy a világ „egy klímaszekta szorítójába került”. Sőt, egyes kormánypárti politikusok a zöldeket azzal vádolták, hogy meg akarták állítani a kontrollált égetéseket, a tűzesetek pedig főleg gyújtogatások miatt alakulnak ki. Persze nem minden liberális értett egyet a válságkezelés módjával: a pártja által 2018-ban megpuccsolt miniszterelnök, Malcolm Turnball egyáltalán nem értette, hogy mehetett el utódja egy válság csúcspontján nyaralni,

Abbott pedig szerinte egyike azoknak, akik irracionális és önpusztító háborút folytatnak a tudomány ellen.

„Ha balos vagy, és a Fairfax-lapokat olvasod, akkor valószínűleg a miniszterelnököt és a kormányt okolod a tüzek miatt. Ha jobbos vagy, és a News Ltd lapjait olvasod, akkor valószínűleg a zöldeket vádolod azzal, hogy »megállították« a kontrollált tüzeket” – írta Facebook-posztjában egy sydneyi tűzoltó, Drew Strnk, aki szerint az agyonpolitizált, hazugságokkal teli közbeszéd semmit sem változtat a katasztrofális állapotokon.

Nem javasolták a kormány közbelépését

Nemrég viszont a kormány is belátta, változtatnia kell a bozóttüzekkel kapcsolatos politikáján: vasárnap bejelentette, kormányzati szintű vizsgálatot kezdeményez a válság miatt. A vizsgálóbizottság foglalkozni fog a klímaváltozás hatásával, a válság helyi és állami szintű kezelésével, valamint a szövetségi kormányzat szerepével is. Scott Morrison kormányfő a negyedik tűzoltó halála után jelentette be a lépéseket. 

Morrison elismerte, hogy ő maga is kezelhette volna jobban a válságot, és nem kellett volna Hawaiira utaznia. Mint mondta, korábban

„nem javasolták neki azt, hogy az ausztrál kormány szövetségi szinten avatkozzon be az idei tűzszezon kezelésébe”,

bár már áprilisban jelezte neki nyílt levélben 23 egykori tűzoltókapitány, hogy Ausztráliának nagyobb szerepet kell vállalnia a klímaváltozás elleni küzdelemben. Richard di Natale, a Zöld Párt vezetője üdvözölte a kormányfő lépéseit, de szerinte Morrison „elvesztette a jogot arra, hogy a saját szempontjai szerint alakítsa meg a vizsgálóbizottságot”.

A kormányfő népszerűsége pedig a Telegraph cikke szerint erősen bezuhant az utóbbi hetekben: míg az elutasítottsága 48-ról 59 százalékra nőtt, a támogatottsága 45-ről 37 százalékra csökkent, népszerűségben pedig már megelőzi az ellenzéki Munkáspárt vezére is. Kormánybuktatásra azért nincs sok esély, hiszen Morrison liberális-nemzeti koalíciójának szűk, de biztos többsége van az ausztrál parlamentben, a legutóbbi választás pedig tavaly májusban volt.

Még hetekig tarthat a tűzoltás

A vizsgálóbizottságon túl az ausztrál kormány 1,4 milliárd dollárt (azaz 411 milliárd forintot) szán a bozóttüzek okozta károk helyreállítására – bár egy szakértő a CNN-nek arról írt, körülbelül 70 milliárd dollárra (kb. 21 182 milliárd forintra) lenne szükség a teljes helyreállításhoz. Drew Strnk tűzoltó javaslatot is megfogalmazott:

„Mit tehetsz most? Adakozz, bazmeg!! A Vöröskeresztnek, az Üdvhadseregnek, a Vadvédőknek, a Port Macquarie-i koalakórháznak, a helyi tűzoltóságodnak. Bárkinek. Nézz utána, és adakozz bölcsen.”

Rengetegen kezdtek adományozásba az utóbbi hetekben: egy meztelenkedő instamodell négy nap alatt 700 ezer dollárt (kb. 210 millió forintot) gyűjtött a koalák megmentésére, Pink és Nicole Kidman fél-félmillió dollárt ajánlott fel a tűzoltóknak, Elton John egymillió dollárt ajánlott fel a kárrendezésre, Celeste Barber pedig 50 millió ausztrál dollárnál (kb. 10,2 milliárd forintnál) tart adománygyűjtő akciójában, és az Australian Openen a teniszezők is jótékonykodtak. Ebben a cikkünkben részletesen is írtunk arról, mennyi idő, mire eljutnak az adományok a helyszínre, kinek jut belőle, és mi lett a magyarok égő esőerdőkre adományozott pénzével.

A helyreállítás helyett viszont valószínűleg még hónapokig csak az oltással és a mentésekkel fognak foglalkozni az érintett százezer négyzetkilométeren. A CNN cikke szerint a tüzek az elmúlt évek tapasztalatai alapján csak még erősebbek lesznek a következő hetekben, a nyár leghevesebb időszakát pedig január-február fordulójára várják.

Ezen egyedül azok az esőzések enyhítenek, amelyek egyes régiókat tíz év után először érnek el.

Csütörtökön és pénteken Kelet-Ausztrália több részét is elárasztotta az eső és az enyhülés, ennek köszönhetően pedig az új-dél-walesi tűzoltók sikeresen ellenőrzés alá vontak az államban tomboló tüzek 82 gócpontja közül ötvenkettőt. Persze vannak kevésbé szép következményei is az esőzésnek, az Ausztrál Hüllőpark folyói ugyanis annyira megáradtak, hogy partvisokkal kellett visszatuszkolni a vízbe a krokodilokat.

Azonban a tűzvész után sem biztos, hogy minden jóra fordul Ausztráliában. Kröel-Dulay György, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa szerint félő, hogy a felégetett erdők helyén egy teljesen más ökoszisztéma regenerálódik, amely nemcsak a jellegzetes állatokat nem tudja majd táplálni, de még könnyebben gyulladhat ki, mint a mostani.

Az ausztráliai katasztrófa a Slate szerint pedig jelzésértékű az egész világ számára azzal kapcsolatban, hogy mi várhat ránk a következő évtizedekben:

Ezek a képek és adatok Ausztráliából – és a világ más és más pontjairól – megmutatják és éreztetik velünk azt, hogy merre halad a bolygónk.

(Borítókép: Handout / 2019 Planet Labs Inc. / AFP)

(Visited 1 times, 1 visits today)
Article Tags:
·
Article Categories:
Index.hu · Külföld · Zöld Index
banner

Leave a Comment