dec 2, 2018
57 Views
0 0

Titkosítással rejteget a kormány egy milliárdos sportberuházást

Written by

Magyarország kormánya úgy szereti a sportot, ha látványos, a sportra költött pénzt viszont úgy, ha láthatatlan. Ennek megfelelően Bártfai-Mager Andrea állami vagyonért felelős tárca nélküli miniszter sajtóosztálya a HVG megkeresésére azt közölte: a minősített adatok védelméről szóló törvény rendelkezései miatt nem árulja el, milyen sportcélú beruházásra költenek újabb milliárdokat. A kabinet ugyanis egy határozattal 5,8 milliárd forintot vett el az uniós pályázatokhoz szánt források keretéből, 3,8 milliárdot eszközbeszerzésre, 1,9 milliárdot pedig sportcélú ingatlanvásárlásokra és -beruházásokra tett át.

Nehéz belátni, mivel indokolható ezen adatok minősítése, mindenesetre a legkézenfekvőbb magyarázat az, hogy a pénz a Csillebérci Szabadidőközpont helyére szánt, Hosszú Katinka olimpiai bajnok úszóról elnevezendő sportakadémia felépítéséhez kell. Az állam – pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) – 2017-ben szerezte meg az ingatlant 1,8 milliárd forintért a Magyar Úttörők Szövetségétől és egy magáncégtől. A megállapodást tíz évre titkosította Czepek Gábor, a fejlesztési tárca államtitkára. Csillebérc tulajdonosváltását és a mostani átcsoportosítást a titkosításon túl az kapcsolja össze, hogy az MNV 2017-ben ugyanabból a költségvetési kalapból fedezte a vásárlást, ahová most az 1,9 milliárd forint került.

Táboroztatásra alkalmas épületek a Csillebérci Szabadidő Központ területén
©

A titkosítást feltehetően az magyarázza, hogy az állam finoman szólva is különös körülmények között tette rá a kezét a területre. Az ingatlant a rendszerváltás után adományozta az úttörőknek a KISZ utódszervezete, a magyar állam pedig kormányokon átívelően pereskedett a visszaszerzéséért. 2017-ben már több jogerős ítélet mondta ki, hogy az úttörőszövetség szabálytalanul kapta meg a területet, de még volt lehetősége fellebbezni. Az állam tehát nyerésre állt, váratlanul mégis peren kívül megegyezett az úttörőkkel.

A sietség oka, hogy a kormány sportakadémiát akar építeni a telken, a projekt előkészítését elrendelő határozat tavaly decemberben jelent meg. A megegyezés titkosítása miatt akkor még alig látszott valami a részletekből, de az érintettek azóta nyilvánosságra hozták pénzügyi beszámolóikat, így valamelyest tisztult a kép. Az úttörőszövetségnek bő 1,4 milliárd forint egyéb bevétele volt, a vagyon viszont szerényebb lett a csillebérci telekkel és a rajta található építményekkel – összesen 1,1 milliárd forinttal. Az 1,4 milliárdos bevétel kiugróan nagy összeg az úttörőknél: 2016-ban összesen félmillió forint bevételük volt, de 2015-ben is csak 3 millió. A pénzeső gyakorlatilag lenullázta a szervezet hosszú évek óta görgetett, 430 millió forintra rúgó adósságát, 625 millió forint pedig befektetésekbe és pénzeszközökbe került.

Meglepő kiadások

A legérdekesebb tétel azonban a maradék 288 millió forint, amit anyagjellegű ráfordításként könyveltek el. Ez szintén óriási összeg, a megelőző években 2-3 millió forintokat költöttek ezzel a címszóval. Rácz Péter, az úttörőszövetség elnöke a HVG-nek megerősítette: a csillebérci ingatlant a per lezárásával vezették ki a könyveikből, de azt írta, technikailag nem kivásárlásról vagy eladásról van szó. A meglepő nagyságrendű kiadások is a per lezárásával „összefüggésben merültek fel”. „Az MNV-vel kötött perbeli megállapodás azonban nem teszi lehetővé, hogy e jogügyletek részleteiről ennél bővebb információt adjak” – fogalmaz az elnök.

©

Ugyanakkor az összeg gyanúsan a csillebérci telep 1,1 milliárd forintos könyv szerinti értékének és az úttörőszövetségnél bevételként elkönyvelt 1,4 milliárd forintnak a különbsége. Mivel a 288 milliós kiadás az MNV-vel kötött titkos megállapodás része, feltételezhetjük, hogy a pénzt a szövetség valamilyen formában a csillebérci ingatlanra fordította. Ha ez a helyzet, akkor az állam tulajdonképpen az úttörőszövetségen keresztül költött szűk 300 milliót Csillebércre még az előtt, hogy a sportakadémiai – vagy bármilyen más állami – beruházás elindult volna.

Csillebérc megszerzésének 1,8 milliárd forintos költségéből 350 millió forintot, a terület egy részéért és a rajta álló vadászházért, a Baubérc Kft.-nek fizetett ki az MNV. Holott a kft a vadászházat 1999-ben mindössze 14,2 millió forintért vette meg az úttörőszövetségtől. A cég 2018 márciusában nevet váltott, de résztulajdonosa még mindig Rabb Attila, Rácz Péter unokatestvére. A vadászház egyébként már 1999-ben is jóval többet ért 14 millió forintnál, legalábbis a bíróság szerint, amely Rácz Pétert 2007-ben hűtlen kezelés miatt elítélte.

A névadó nem tud semmit

Az sem tiszta, mi a helyzet a tervezett sportakadémiával. „Az NSK az előkészítési fázisok megvalósítását megkezdte, az előírt feladatok végrehajtása folyamatban van” – közölte a HVG-vel a feladattal 2017 végén kormányhatározatban megbízott Nemzeti Sportközpontok. Az előkészületek november végi „folyamatban” létével csak az a probléma, hogy a kormányhatározat szerint az előkészítési fázisokat 2018 áprilisában le kellett volna zárni, a kormánynak júniusban előterjesztést kellett volna kapnia az eredményekről és az előkészítés esetleges folytatásáról. A kormányhatározatban az is szerepel, hogy az előkészítés során együtt kell működni Hosszú Katinkával a sportszakmai szempontok „figyelembevétele érdekében”. Hosszú Katinka sajtófőnöke, Kiss Kinga azt nyilatkozta a HVG-nek, ők nem tudnak semmit az ügyről. Az előkészítési fázisokra a kormány annak idején 116 millió forintot csoportosított át.

Persze nem kizárt, hogy az 1,9 milliárdos, titkosított adatot érintő beruházásnak semmi köze Csillebérchez. A szóban forgó keret eredetileg a 2017-es költségvetésnek sem volt része, a kormány abban az évben, menet közben hozta létre, és év végéig – részletekben – 26,9 milliárd forintot pakolt bele. A jelek szerint ad hoc sportingatlanos kifizetésekre használják: az MNV ebből a keretből fizette a Maccabi Európa Játékok majdani területén végzett bontási munkákat vagy a budapesti Dunacity-ingatlanok 18,3 milliárd forintos felvásárlását a bedőlt Quaestor-csoport egyik tagjának végelszámolása során. A területet a kormány eredetileg olimpiai helyszínnek nézte ki. Az „álomgyilkosság” után a dél-pesti és észak-csepeli városrészen a Déli Városkapu nevű fejlesztés indult el, amiből azért nem maradnak ki sportcélú építkezések sem, például egy atlétikai stadion.

Forrás: http://hvg.hu

(Visited 11 times, 1 visits today)
Article Categories:
Uncategorized
banner

Leave a Comment

Inline
Inline