Júl 22, 2019
28 Views
0 0

El sem számoltak az előzővel, máris beleugrottunk egy újabb vizes világbajnokságba

Written by

Emlékeznek arra, amikor kiálltak a budapesti, 2017-es vizes világbajnokság szervezői és fillérre lebontva, szerződéseket megmutatva részletesen beszámoltak arról, mire mennyit költöttek? 

Jó, lehet, hogy azért nem történt meg a tételes elszámolás, mert kevés volt rá az azóta eltelt röpke két év. Teljesen indokolt az óvatosság is, hiszen még egy évvel a világbajnokság befejezése után is tovább tudott drágulni minden idők legjobban dráguló úszó világbajnoksága. 


Itt van viszont az újabb, már követhetetlen, hogy hányadik és mennyibe kerülő nagy sportdiplomáciai siker, aminek köszönhetően Magyarország ismét megkapta a vizes világbajnokság rendezés jogát. Vasárnap eldőlt, hogy 2027-ben újra Budapest lesz a vizes világbajnokság házigazdája.

Még az ÁSZ is beszólt az átláthatatlanság miatt

Ha volt olyan sportesemény, ami súlyos károkat okozott Orbán Viktor olimpiai álmainak, az egészen biztosan az olimpia főpróbájának szánt 2017-es vizes világbajnokság volt. 

Ha sikerült volna úgy megrendezni, hogy az első perctől kezdve minden forintot teljesen átláthatóan költenek el, cégeket tisztességesen versenyeztetve, és a közpénzlopás gyanúja sem lengi körül az eseményt, az talán bizonyíthatta volna a közvélemény számára, hogy a nagy sportesemények, és a végső cél, az olimpia a NER számára tényleg annyira fontos, hogy nem akar irdatlan pénzeket lehúzni belőle. 

De nem sikerült. A szervezéssel megbízott, száz százalékig állami Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. kísérletet sem tett az átlátható működésre. Annyira nem adtak a látszatra sem, hogy még az Állami Számvevőszék is kénytelen volt megjegyezni:  

„A Társaság a közérdekű adatait 2016. évre vonatkozóan nem tette közzé, ezáltal az átláthatóságot nem biztosította.”

Az ÁSZ egyébként valamiért a Bp2017-nek a világbajnokságot megelőző évét ellenőrizte. Összeségében azt találta, hogy a cég működése szabályozott, csak az átláthatósággal volt gondja. 2018 nyarán, vagyis egy évvel a vizes vébé után a Bp2017 ügyvezető igazgatója, Szántó Éva azt írta az ÁSZ-nak, hogy „az Állami Számvevőszék által tett megállapítások már nem tükrözik a jelenlegi helyzetet”. 

A honlapon jelenleg sincs egyetlen egy szerződés vagy elszámolás sem, azokat jogerős döntések ellenére sem adták ki. A „fontos információk” között a cég neve, a címe, mail címe, adó- és cégszáma található meg. 

A szervező cég a 2017-es évről szóló publikus mérlegét is jelentős, féléves késéssel, május helyett csak 2018 decemberben nyújtotta be. A világbajnokság évében a Bp2017-nek 53 milliárd forint kiadása volt. (Ebből a bérköltség, járulékokkal 1 milliárd forint volt, 90 főre.) Hogy tavaly mennyi volt a cég kiadása, az nem derült ki, mert – akárcsak tavaly – május végére nem adták le a 2018-as évről szóló mérlegüket. 

Közbeszerzéseken 108 milliárd ment el

A vizes világbajnokság előkészítése körüli súlyos titkolózás megalapozta azt a hangulatot, amiben sikeresen tudott aláírásokat gyűjteni a Momentum az olimpia ellen, a kormány pedig nem merte felvállalni a budapestiek megkérdezését. Pedig a vizes vébé tényleges megrendezéséig ekkor már volt jó pár hónap. Számos olyan kiadás is később derült ki, ami mutatta, mennyire nem tudott önmegtartóztató lenni a NER, és inkább ráúsztak a vizes vébére, minthogy a sokkal nagyobb pénzeket ígérő, de korántsem biztos budapesti olimpiára készültek volna. 

Hogy pontosan mennyibe is került a vizes világbajnokság, arról hivatalos összesítés a nyilvánosság számára nem készült. Az biztos, hogy az előzetesen ígért 25 milliárd forint legalább négyszeresébe, más számítások szerint ötszörösébe. 

Az Átlátszó összeszedte a közbeszerzéseket, amiket a vizes világbajnokságra hivatkozva írtak ki (a táblázat itt található). Ezek összege 108 milliárd forint. A tendereket nemcsak a 2017-ben 53 milliárdot elköltő Bp2017, hanem a Nemzeti Sportközpontok, a Fővárosi Önkormányzat, a Nemzeti Vagyonkezelő írta ki. 

A nyertesek között számos NER-cég található. A kormányból Seszták Miklós volt az intézőember, ez meg is látszik a megbízott cégeken. Több megbízást is kapott a Penta Industry, így a városligeti szinkronúszóhelyszín kialakítását 5 milliárdért, illetve a valamiért a vébé-projektek közé sorolt Bibó Szakkollégium felújítása is az ő dolguk volt, 600 millióért, amivel nem is készültek el időben. A cég aztán látványosan nagyot bukott Seszták leváltása után

Seszták Miklós (j) itt épp Julio Cesar Maglione, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) elnökével pózol a 2017-es budapesti vizes világbajnokságonFotó: Bruzák Noémi/MTI/MTVA

Akkor még szintén NER-kedvenc volt Kuna Tibor, a cégei vastagon benne voltak a vizes vébében is. A Young and Partners kétmilliárdos megállapodást kötött komplex rendezvényszervezési feladatok teljes körű ellátására, ami nem volt elég, és utólag még meg kellett toldani 350 millió forinttal. Kuna másik cégének, a Trinity-nek 3 milliárdos szerződése volt kommunikációs feladatokra. Ha külföldön nem is, a hazai kormánymédiában bőven vettek ezért hirdetési felületeket. És utólag, további 230 millióért készült egy háromperces videó is, ami nagyon kevés emberhez jutott el. Kuna Sesztákhoz hasonlóan kegyvesztett le azóta. De már akkor is ott van a cégek között a Kuna feladatait időközben teljesen átvevő Balásy Gyula cége, a New Land Media, 490 millió forintos megbízással. 

Az uszodát 43 milliárdért a Market építette. A cég tulajdonosa Garancsi István, aki meccsekre repteti Orbán Viktort. Több olyan beruházás volt, amit a vizes világbajnoksághoz időzítve csináltak meg:  

  • Dagály sétány
  • Népfürdő utca-Vizafogó utca felújítása
  • Gyalogos híd a Rákos-patakon
  • Pesti alsó rakpart közterületi megújítása, gyalogos-kerékpáros útvonal kiépítése
  • Margitsziget rekonstrukciója
  • Kompkikötő létesítése, 
  • Meglévő Dagály Strand felújítása, 
  • Balatonfüredi parkolófejlesztés. 

Ezek közül majd kiderül, mi tart ki 2027-ig, vagy mihez kell hozzányúlni. A számos sportesemény ahhoz eddig kevés volt, hogy sikerüljön vasúti összekötetést létesíteni a repülőtér és a belváros között. A már nem használt Ferihegy 1-hez közeli megállóban talán a lift működik majd legalább. Eddig ezt az akadályt nem sikerült megugrani.  

A 2017-es tételek között nem volt olcsó, és nem is maradt meg a Városligetbe épített két medence (5 milliárd) és a dunai óriási toronyugró torony. A bérelt állványzat felállítása, a medence alapozása, majd elbontása 3 milliárd forintba került (a kivitelező a közbeszerzések egyik nagy bajnoka, a West Hungária BAU). A betontalapzatot előbb otthagyták a világörökségi helyszínen, aztán mégis eltüntették. Arról most megy az agyalás, hogy 2027-ben újra a Batthyány téren állítják-e fel a tornyot. 

Mennyi lesz ez újra?

Arról egyelőre semmit sem tudni, hogy milyen költségekkel számolnak az újabb világbajnokságon. A pályázat még aprópénz volt, 84 millió forint. 

Megkérdeztük az Úszó Szövetséget. Az a válasz érkezett, hogy „a szervezés költségeit akkor lehet pontosan megállapítani, ha a rendezéssel kapcsolatos szakmai egyeztetés lezárult a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) és a magyar fél között. A 2027-es vizes világbajnokságra egyetlen új állandó létesítményt sem kell építeni”.

Ezt mondta a Nemzeti Sportnak nyilatkozva Fürjes Balázs államtitkár is: „
nem szükséges újabb nagyberuházás, a létesítmények adottak, akár holnap nekiugorhatnánk egy újabb vébének”. Szerinte 2017-re majdnem minden felépült, köztük a „világ legjobb uszodakomplexuma” is. Ami valójában azt jelenti, hogy új központi uszodát nem kell felépíteni, de ez a teljes költségnek csak nagyjából a harmada volt, a kétharmad minden egyéb. 

Ami meglepő, hogy 2027-ben nem biztos, hogy „a világ legjobb uszodakomplexuma” lesz a központi helyszín. Fürjes legalábbis célzott arra, hogy ha nagyobb nézőterű helyszínre van igény, akkor a 2022-es kézilabda-EB-re felépülő új, 20 ezres multifunkciós sportcsarnok is kész lesz már, abban állítanak fel medencéket. A szupersportcsarnok árát egyébként szintén nem kommunikálták még.  

Fürjes még elmondta az ilyenkor szokásos köröket, hogy „a 2017-es számok is azt mutatták, páratlan figyelem irányult Budapestre, azaz ez az esemény – és a többi sportág világbajnokságai is, amelyeket sorozatban rendez az ország – elsőrangú alkalmat kínál arra, hogy a főváros, az ország még vonzóbb, még szerethetőbb legyen az idelátogatók számára, miközben a megvalósuló fejlesztések gyümölcseit elsősorban mi, itt élők és gyermekeink, unokáink élvezhetik hosszútávon”.

Az biztos, hogy Budapest turizmusának egyébként nem használt a vizes vébé. 2017-ben a vizes vb hónapja volt az egyetlen, amikor kevesebb vendégéjszakát töltöttek el Budapesten külföldiek, mint egy évvel korábban. De egy évvel később is több volt a turista, mint a világbajnokság idején. 

Nemcsak a vizes világbajnokság költségeiről nem lehet tudni egyelőre semmit, hanem a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságról sem. Ez is világ egyik legnagyobb sporteseménye, amire építenek egy új, atlétikai stadiont. Az több tízmilliárd forintba kerül majd, ezen felül a rendezés költségei a nemzetközi szövetség becslése szerint további minimum 31 milliárd forintba kerülnek majd. És még ezen felül jön a NER-költség. 

… mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése. A 444 hosszú távú, stabil működése rajtad múlik. Olyanokon, akik hajlandóak a saját pénzükből áldozni, hogy Magyarországról ne tűnjön el a független újságírás. Ha szeretnéd, hogy a 444 oknyomozásai, elemzései és videói továbbra is a lehető legtöbb emberhez eljussanak, akkor támogasd a szerkesztőséget, akár csak egy kávé árával is!

További támogatási lehetőségek.

Kapcsolódó

Népszerű

https://444.hu/2019/07/22/el-sem-szamoltak-az-elozovel-maris-beleugrottunk-egy-ujabb-vizes-vilagbajnoksagba

(Visited 6 times, 1 visits today)
Article Categories:
444 · Budapest · Sport
banner

Leave a Comment