Sze 11, 2019
1 Views
0 0

Az Egyesült Államokat 18 éve érte történetének legsúlyosabb terrortámadása

Written by

New Yorkban helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 3 perckor két eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ (WTC) két ikertornyába. A tornyok 9 óra 59 perckor, illetve 10 óra 28 perckor leomlottak, a romok alatti tüzet csak december közepére sikerült teljesen eloltani. Egy harmadik eltérített gép 9 óra 37 perckor a védelmi minisztérium, a Pentagon arlingtoni épületére zuhant, lerombolva annak egy részét. Egy negyedik eltérített gép, amelynek a terroristák vélhetően egy másik washingtoni célpontot (a Kongresszus épületét vagy a Fehér Házat) szemeltek ki, az utasok ellenállása miatt a pennsylvaniai Shanksville-nél zuhant le 10 óra 3 perckor.

A terrortámadásokban a 19 terrorista mellett 2977 ember – 90 ország állampolgárai – vesztette életét, sokuk földi maradványainak azonosítása a mai napig tart. A négy repülőgépen 246 főnyi utas és személyzet tartózkodott, a New York-i ikertornyoknál 2606-an haltak meg (közülük 343 a mentésben részt vevő tűzoltó és 71 rendőr volt), a Pentagon elleni támadás 125 halálos áldozatot követelt. A merényletsorozatért az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat 2004-ben vállalta a felelősséget.

A támadások miatt példátlan módon több napra lezárták az amerikai légteret a polgári repülőgépek előtt, a fegyveres erőket fokozott harckészültségbe helyezték. George W. Bush amerikai elnök közvetlenül az események után sugárzott televíziós beszédében azt mondta: “Több mint terrorcselekmény, valójában háborús cselekmény” történt. Az elnök közölte, hogy az Egyesült Államok felkutatja a felelősöket, és igazságot szolgáltat, nem téve különbséget az elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között.

Bush 2001. október 26-án írta alá az emberi jogi szervezetek által hevesen bírált, a Kongresszus által három nap alatt elfogadott “hazafias törvényt” (Patriot Act), amely sokkal szélesebb jogkört biztosított a hatóságoknak, és korlátozta a polgári szabadságjogokat. A második világháború utáni legnagyobb közigazgatási reform keretében létrehozták a belbiztonsági minisztériumot, és jelentősen átszervezték az időnként egymással versengő titkosszolgálatokat, amelyek súlyos mulasztásokat követtek el, és képtelenek voltak a hatékony fellépésre. A terrorcselekményt követően világszerte rendkívül megszigorodtak a repülésbiztonsági intézkedések.

Bush elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak, a hazafiság napjának, 2009-ben Barack Obama elnök a szolgálat és emlékezés napjának nyilvánította. Az összedőlt ikertornyok helyén a merényletek tizedik évfordulóján emlékzuhatagot alakítottak ki, a vízesés falának peremére felírták a terrortámadások áldozatainak nevét. A részben föld alatti nemzeti emlékmúzeum 2014 májusában nyílt meg, szomszédságában, az utcaszint fölött hét és fél méterrel alakították ki a Liberty parkot, itt kapott helyet az ikertornyok összedőlését csodával határos módon épségben túlélt A szféra című szobor. 2017 májusa óta áll a NATO brüsszeli központjának kertjében a terrortámadások áldozatainak emlékműve, az egyik leomlott ikertorony egyik vasbeton darabja. Az áldozatok tiszteletére Arlingtonban és Shanksville-ben is emlékművet állítottak, a tavalyi évfordulón utóbbi helyszínen, a szeptember 9-én felavatott emléktoronynál mondta el beszédét Donald Trump amerikai elnök.

A romba dőlt WTC helyett egy évtized alatt új épületegyüttest húztak fel. A tervezett hét felhőkarcolóból az első 2013 novemberében nyílt meg, a leglátványosabb és leghatalmasabb One World Trade Centert 2014. november 3-án adták át, az Egyesült Államok létrejöttének dátumára utaló 1776 láb (541 méter) magas felhőkarcoló a nyugati félteke legmagasabb épülete.

Az Egyesült Államok a terrorcselekményekre válaszul 2001. október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó afganisztáni tálibok ellen, megdöntve hatalmukat, bin Ladennel 2011. május 2-án pakisztáni területen végzett egy amerikai kommandó. A terrorcselekmények fő kitervelőjeként és irányítójaként számon tartott Hálid Sejk Mohamed, az al-Kaida egykori műveleti főnöke és négy bűntársa 2003-ban került amerikai kézre. A jogi eljárás 2008 februárjában kezdődött meg ellenük a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszponton. A különleges katonai bíróság hivatalosan 2012 májusában emelt vádat terrortevékenységre való összeesküvés, civilek elleni támadások, szándékos emberölés és sérülések okozása, háborús bűnök, repülőgépek megsemmisítése miatt.

Az amerikai törvényhozás – Barack Obama elnök vétója ellenére – 2016 szeptemberében megszavazta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a terrortámadások áldozatainak hozzátartozói perelhessék a bűnrészességgel gyanúsított országokat. Ezek között van Szaúd-Arábia is, mert a terrortámadások 19 elkövetője közül 15 szaúdi állampolgár volt. Az első ilyen keresetet idén júliusban nyújtották be a manhattani kerületi bíróságon. Az amerikai kongresszus ugyancsak idén júliusban állandó kompenzációs alapot hozott létre azoknak a rendőröknek, tűzoltóknak és segélymunkásoknak, akik a terrortámadások utáni mentés során szenvedtek egészségkárosodást, a törvényt Donald Trump elnök július 29-én írta alá.

MTI

http://hirtv.hu/hirtvkulfold/az-egyesult-allamokat-18-eve-erte-tortenetenek-legsulyosabb-terrortamadasa-2487054?utm_source=feed&utm_medium=rss

(Visited 1 times, 1 visits today)
Article Categories:
hírtv
banner

Leave a Comment