máj 13, 2019
24 Views
0 0

A rejtett kincsekkel teli Szeged

Written by

A Szent István uralkodása óta a magyar történelem számos fontos eseményében fontos szerepet vállaló Szeged háromszor is megsemmisült: előbb a tatárjárás, majd az 1516-os nagy tűzvész, végül pedig az 1879-es árvíz gyalulta le. A száznegyven évvel ezelőtt érkezett óriási víztömeg mindössze 265 házat hagyott épen (5458-at elpusztítva), a néhány év alatt újjáépített város azonban
hamarosan újra visszanyerte korábbi fényét, melyből azóta sem veszített.

Szeged az azt ért katasztrófák ellenére az elmúlt évezred számtalan kincsét őrzi, melyek sok esetben megbújnak a városba érkezők elől. Ma ezek közül mutatunk be tízet.

A Dömötör-torony

Fotó: Szeged Tourinform

A szegedi dómot, az ország egyetlen modern székesegyházát legalább képről mindenki ismeri, az előtte álló Dömötör-toronyról azonban sokan megfeledkeznek, pedig az a magyar egyháztörténet fontos darabja: az óriás templom helyén állt barokk Szent Demeter-templom lebontásakor

annak tornyában felfedezett épületmaradvány

alapja ugyanis a XI., az 1931 óta keresztelőkápolnának otthont adó tere a XII., a gótikus emeletek pedig a XIII. századból származnak.

A városi múzeumot a felfedezés idején irányító Móra Ferenc által a lebontástól megmentett torony falán a város legidősebb szobrával, a XII. századi Kőbáránnyal, belső terében pedig a magyar modern festészet világszerte tisztelt festője, Aba-Novák Vilmos (1894-1941) a falakat beterítő freskóival találkozhatunk.

Aba-Novák freskója a belső térben. Fotó: Szeged Tourinform

Az aprócska torony 600 (felnőtt), illetve 400 forintért (diák és nyugdíjas), csak idegenvezetéssel látogatható, de ha

a székesegyház tornyából való pazar kilátásra,

vagy a dóm altemplomában lévő gazdag egyháztörténeti kiállításra – benne Mátyás király ajándékba adott, miseruhává alakított palástjával – is kíváncsiak vagyunk, akár kombinált jegyeket is vásárolhatunk.

Az Anna fürdő

Fotó: Szeged Tourinform

A millennium évben, 1896-ban közfürdőként született, a sokszor egyszerűen csak Gőzfürdőként emlegetett Anna török tapasztalatok alapján, Láng Adolf és Steinhardt Antal tervei szerint született meg, így már több mint százhúsz éve a romokból újjászületett város éke.

Az 1927-ben felfedezett gyógyvíznek köszönhetően a fürdő 1938 óta gyógyfürdőként működik, sőt, a kétezres évek derekától már csak termál-, gyógy- és egyszerű fürdőmedencéket, de wellness-részleget is foglal magában.

Az egész évben nyitva tartó épületegyüttes jegypénztárában 1900, illetve 1600 forintért, a fővárosi fürdők jegyárának harmadáért – válthatók kombinált, az összes medence használatát biztosító belépőjegyek.

A Fehér-tó

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park

Magyarország legnagyobb szikes tava, a Fehér-tó I. Géza uralkodásának idején, 1075-ben bukkant fel először egy írott dokumentumban, a következő nyolc és fél évszázadban azonban csak egy volt a Tisza által időnként elárasztott, zavaros vizű tavaknak, a harmincas évek folyamán azonban halastavak egész rendszerévé alakították át.

Ennek folyományaként 1936-ban helyi, három évvel később pedig országos védettséget kapott, az azóta eltelt nyolcvan évben pedig a Magyarországon átvonuló madarak egyik legfontosabb pihenőhelye lett.

A következő két hónapban többek közt különböző gém- és kócsagfajokkal találkozhatunk itt, de a barna rétihéja és a daru is gyakran látott vendég. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet részeként létező tórendszer egyik tagján, a Korom-szigeten mindemellett egy sirálytelepet is megfigyelhetünk.

A környék felfedezésének legegyszerűbb módja a két kilométer hosszan kanyargó Sirály tanösvény használata, mely egész évben szabadon járható.

A Sóhajok hídja

Fotó: Szeged Tourinform

Velence egyik legismertebb átkelője, a Dózse-palotát a Piombi börtönnel összekötő Sóhajok hídja a legenda szerint az azon áthaladó, celláik felé vitt rabok napfényt látva felszökő sóhajáról kapta a nevét, a szegedi testvér története ennél azonban jóval békésebb: a Városházát és a megszületése óta a városháza által bérelt Bérpalotát összekötő átjáró Ferenc József 1883-as látogatása apropóján épült.

Az árvíz után újjáépített város megtekintésére, illetve a színházépület átadására érkezett uralkodót a Bérpalotában szállásolták el, a házigazdák azonban nem szerették volna, hogy a hivatali szolgákhoz hasonlóan az utcán kelljen átsétálnia a szomszédos épületbe, így felkérték a később a magyar szecesszió úttörőivé váló építészpárosát, a városházát is tervező Lechner Ödönt és Pártos Gyulát, akik egy kecses hidat illesztettek a két tömb közé.

A Füvészkert

Fotó: Füvészkert

Az 1922-ben született, ritka növényfajokkal teli park egy jókora tó körül terül el – ez már önmagában elég csábító ahhoz, hogy a Szegeden tötött napjainkból néhány órát a füvészkertre szánjunk, a rózsakert, illetve az üvegházakban élő pálmafélék, kaktuszok és orchideák azonban még vonzóbbá teszik a helyet.

A látogatást leginkább július végén, illetve augusztusban ajánljuk, hiszen az alapító dr. Győrffy István 1932-ben a földeáki kastély parkjából indiai lótuszokat telepített át, melyek virágzása gyönyörű látvány, főleg, ha Tápai Antal kecses Tavasz-szobra mellett állva figyeljük az erős napsütésben bezáródó, de a nap jó részében rózsaszínben pompázó virágokat.

Jegyek 950, illetve 650 forintért (felnőtt, ill. gyermek) válthatók.

Virágok és egymás kezét fogó táncosnők

Fotó: Szeged Tourinform

Szegedet szecessziós öröksége az ország egyik legvonzóbb városává teszi, hiszen a millennium és az első világháború kitörése közt született, növényi és állati mintákat gazdagon hordozó épületek sokak számára a legutolsó, a modern térhódítása előtti igazi építészeti stílust jelentik.

A stílus tökéletes példája az 1910-ben átadott, az építtető Ungár Benő és Mayer Áron nevét viselő Ungár-Mayer-palota, melynek tervezője, a tragikusan korán elhunyt Magyar Ede (1877-1912) számos csodával gazdagította a Tisza-parti várost.

A belső terében is lenyűgöző épület jókora sarokkupoláján párizsi táncosnők bádogalakjai fogják egymás kezét, Szeged fölé emelkedve, és meghatározva a Dugonics tér képét. Az épület aljában egykor kávéház működött – ennek díszei ma is láthatók a sétálóutca felől nyíló cipőbolt mennyezetén.

Magyar Ede munkái közül egy másik épület is kiemelkedik: a ma a Regionális Összművészeti Központnak (REÖK) otthont adó Reök-palota, ahol a következő hónapokban a legjobb hazai kortárs képzőművészek alkotásaival, az ígéretes fiatal alkotókkal, de Magyarország első Bob Dylan-kiállításával is találkozhatunk majd, igazi különlegessége azonban nem ebben rejlik, hiszen a Reök István vízépítő mérnök által építtetett, kívül-belül gyönyörű épület festővászonra kívánkozó, burjánzó fémliliomokkal díszített lépcsőházával is megismerkedhetünk:

Fotó: Szeged Tourinform

A vadaspark Magyarországon ritkán látható állatai

Pingvinetetés a Vadasparkban. Fotó: Szeged Tourinform

Az állatkertek és vadasparkok jó részét a legtöbben már unják, hiszen látogatóként a legtöbb magyarországi kertben ugyanazokkal az állatokkal találkozhatnak.

Kivételt jelent ez alól az épp harminc éve, 1989. májusában megnyitott szegedi vadaspark, az ország legnagyobb – a fővárosinál két és félszer nagyobb területen nyújtózó –, folyamatosan bővülő intézménye, ahol számos, hazánkban máshol nem látható, ritka állattal, így

a macskafélékre hasonlító fosszával, a mérges szőrgolyónak tűnő manullal, valamint a déli háromöves tatuval találkozhatunk,

otthonaikul pedig a megszokottnál tágasabb kifutók szolgálnak.

A parkbelépők 2800, illetve 1900 (felnőtt, ill. gyermek) forintért vásárolhatók meg.

Szponzorált tartalom

A cikk a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft támogatásával készült.

https://24.hu/kultura/2019/05/13/a-rejtett-kincsekkel-teli-szeged/

(Visited 4 times, 1 visits today)
Article Tags:
·
Article Categories:
24.hu
banner

Leave a Comment